hivatkozás

hivatkozás

2014. június 12., csütörtök

Khan Akadémia

Khan Akadémia - a jövő iskolája

Gyökeres átalakulás előtt áll az oktatás. A világháló eddig megváltoztatja a módját annak, ahogy kommunikálunk, olvasunk, filmet nézünk vagy vásárolunk. Most a tanítás, tanulás folyamatán van a sor. Mind több helyen olvasni, miszerint az oktatás harmincévnyi lemaradásban van mindennapi digitális technológiák alkalmazóihoz képest, és ötvenévnyire a jövőt alkotók Szilícium-völgyhöz képest. Tanárok és szülők által szívesen hangoztatott, mégis hamis sztereotípia, miszerint a számítógép, táblagép és okostelefon előtt eltöltött idő elmagányosítja vagy éppen elbutítja a diákokat. 
A jelenre a számítógépipar, illetve a telekommunikációs és médiatechnológiák egybecsúsznak, egybeolvadnak, létrejött a médikonvergencia, mely jogosan követel teret az oktatásban. A jelenben egyazon digitális eszközzel hozunk létre és osztunk meg tartalmat, egyazon felületen játszunk, hallgatunk zenét és tanulunk. Húsz évvel ezelőtt még izgalommal töltötte el a tanulókat, amikor a tanáruk egy különleges fóliára rajzolt, hogy pár másodperc múlva az ábrát kivetíthesse a falra. Ez volt a gyors tartalomgenerálás és megosztás akkor korszerű módja. Most felvételt vagy fényképet készít telefonjával, és megosztja az osztállyal Facebookon vagy YouTube-on és a tanítást, tanulást azonnal áthelyezi online környezetbe, melyben az idő és tér kezelése merőben más, mint a kőiskolában. Előfordult, hogy előadásomat befejezve okostelefonom után kaptam, hogy megnézzem leveleimet, és láttam, hogy a tanteremben ülő hallgatók közül többen megosztották a Facebookon az előadáson bemutatott prezentációm elérhetőségét azok számára, akik nem tudtak eljönni. Közép és általános iskolában – generációs jellegzetességből kifolyólag – még népszerűbb a mobileszközök használata a tanteremben, gyakran óra alatt. 
Az ilyen kezdeményezések közül is kiemelkedik a 2006-ban létrehozott Khan Akadémia (https://www.khanacademy.org/), mely jelenleg a legnépszerűbb modern (atipikus) tanulási forma. A változás érinti a felsőoktatást is. Az egyetemek internetre költözését és mindenki előtt való megnyitását a legnagyobb és legnevesebb amerikai már elkezdtek, következő írásunkban járjuk körül.
Manapság webhelyek és szolgáltatások időtől és tértől független hozzáférést biztosítanak számukra az információhoz, és lehetőséget biztosítanak, hogy virtuális csoportok tagjaivá válhassanak. Ezzel egyidőben az információrobbanás ilyen mértéke gyökeresen megváltoztatja a tanári szerepeket. A tanárok immár nem információ forrásként funkcionálnak, hanem módszertani segítséget hívatottak biztosítani a tanulóknak. Soha nem volt még ilyen szorosan összekapcsolódva az online közösség, az együttműködésen alapuló munka és a tanulási környezet.
Felmérések bizonyítják, hogy míg például a felnőttoktatásban résztvevő hallgatók az órákon elhangzottaknak néznek utána, addig a fiatalabb generáció unalmát szeretné előzni egy-egy játékkal vagy csevegéssel. Innen is fakad a sztereotípia, miszerint a digitális eszközök használata magányossá, vagy éppen hiányos ismeretekkel bíróvá teszi a diákokat. Pedig nem erről van szó. Egyszerűen csak a mediatizált környezetükben, ahol a képernyőkről nagyszámú és erejű impulzus éri őket a hagyományos (tipikus) oktatási formák nagyon ritkán képesek sikert elérni, jellegzetesen olyan esetekben, ahol a tanár rendkívüli karizmája a legerősebb impulzus a teremben. Ezért mind nagyobb a sikere az online kurzusoknak, melyek a médiakonvergencia előnyeit kihasználva multimédiás tartalommal, interaktív tanulással, illetve különleges motivációval kötik le a hallgatók figyelmét. A digitális eszközök használata során megkönnyítik és látványosabbá, megjegyezhetőbbé teszik a tananyag elsajátítását. Segítségével a diákok sok olyan dolgot tanulhatnak meg a digitális eszközök segítségével, ami egyrészt nem szerepel a tankönyvben vagy, melyeknek a hagyományos táblán kivitelezhetetlen a megjelenítése.

Korunk hálózati környezetében, így az oktatási folyamat keretén belül is a felhasználó tartalom fogyasztóból tartalom létrehozó válik. Ennek a technikai környezetét a mai internetes szolgáltatások többségét jelentő közösségi média és Web 2.0-ás szolgáltatások biztosítják. A jelenben legnépszerűbb közösségi oldalak a legszélesebb skálán terjedő kommunikációt és digitális tartalomelérést biztosító Facebook, a képmegosztásra közösséget építő Pinterest és Instagram, a csevegés minden nyomát eltüntető Snapchat, illetve a mikroblogolást karakteres formában biztosító Twitter és multimédiásban lehetővé tévő Tumblr. Az ingyenes és mindenki által szerkeszthető Wikipedia, a blogok, illetve a YouTube oktatási videói átalakították információ szerzés, tartalomfogyasztás és előállítás, illetve tanulás korábbi modelljeit. A diákok közös munkára vagy jegyzetelésre mind gyakrabban használják a Google Drive, Keep, a Dropbox vagy éppen az Office 360 szolgáltatásait. Ezek közül kiemelkedik egy kifejezetten oktatási célra létrehozott online iskola, a Khan Akadémia, melyre Bill Gates, a Microsoft alapítója is beiratkozott gyermekeivel. Ez a világszerte mind több hallgatóval bíró iskola sikeresen magába olvasztja az előző Web 2.0-ás alkalmazások nagyrészét, úgy, hogy tartalmát közben nem a közösség, hanem a szakma bizonyított képviselői állítják elő.