Facebook az egyetemen?

Amíg magyar egyetemek többsége még azért küzd, hogy a hasonló jelenségek miatt kiszorítsa a Facebook, Twitter és YouTube használatot az előadótermek padsoraiból, addig az oktatók egy kisebb elkötelezett csoportja pont az ellenkezőért dolgozik. A koncepciójuk egyszerű. Véleményük szerint az egyetemisták körében rendkívül népszerű közösségi média alkalmas arra, hogy a digitális korszak tanulási hatékony környezetévé váljon.

A mindenhol jelenlévő digitális eszközök korában élünk, így természetes, hogy átalakul annak a módja is, amiből és ahogy tanulunk, de az is, hogy mi képes elterelni figyelmünket tanulás közben. Már nemcsak annak a módja változott meg, ahogy kommunikálunk és médiatartalmakat fogyasztunk, de az is, ahogy tanulunk. A számítástechnika és a digitális eszközök oly módon beépültek a hétköznapi folyamatainkba, hogy már észrevétlenek maradnak. Úgy használjuk őket, hogy nem tanúsítunk nekik jelentőséget, mivel egy automatizált folyamat részévé váltak. Az időt és időjárást mobiltelefonunkon nézzük meg, híreket a táblagépünkön, leveleket notebookon írunk és olvasunk, számlákat már mobileszközeink kamerája segítségével fizetünk be.

Jelentős változásunk tanúi lehetünk. Ma már az elsős diákok is egyszerre sajátítják el az írás-olvasás képességét a digitális ismeretekkel. Addig, amíg az előző iskolai keretek között történik, az utóbbi addig nálunk még sajnos az otthon falai közé szorul. Sajnos, mert már egyszerre kellene megtanulni használni a ceruzát és a táblagépet, a temperát és Photoshopot. A digitális kultúra értékteremtő használatának képessége a digitális írástudás, mely széles skálán mozgó digitális eszközök hatékony használatát jelenti. Az ebből kimaradók pedig már nagyon gyorsan hátrányt szenvednek. Ahogy a kora-újkorban a latin nyelv olvasásának és használatának nem ismerete a társadalom túlnyomó részétől elvette a lehetőséget, hogy esetleg feljebb kerüljenek a ranglétrán, a digitális kultúra ismeretének kizárhat minket az információs társadalomból és limitálhatja azt, hogy például milyet állást vagy pozíciót tölthetünk be. A jó hír az, hogy még az egyetemi képzés ideje alatt is behozható a hátrány.

Oktatóként és médiakutatóként éppen ezért azt kutatom, hogyan használhatók a mindennapi internetezési gyakorlat rutinja tanulásra. Hogyan tudjuk hatékonyan használni a Facebookot, Twittert, YouTube-ot tanulásra és az oktatókkal, illetve hallgatókkal történő kommunikációra?

A tudás megszerzésének módja is jelentős változásokon ment keresztül. Az oktatási intézményeke egyelőre nehezen tudnak felzárkózni az ismeretszerzés felgyorsult tempójához és széles regiszteréhez. A világháló mindennapi életbe való beépülésének következményeként radikálisan megváltozott az információszerzés, olvasás, valamint a tanulás mechanizmusa. Ennek következményeként a felsőoktatásban tanuló hallgatók részéről ma igény mutatkozik az ismeretek gyors megszerzésére. Az okok közé sorolhatjuk az olvasási szokások átalakulását, az igényt és kényszert, hogy a tudáshoz minél gyorsabban férjünk hozzá, és a pragmatikus szempontot, miszerint a hallgatók nagy része már nem nyomtatott, hanem online szakirodalmat használ, és nem könyvtárban, hanem a világhálón keres. Alapvető tapasztalat azonban, hogy a fizetős tudományos adatbázisok, amilyenek a JSTOR, Web of Science és EBSCO, nem engedik be a Google keresőmotorját.

rePrezentáció

Már elérhető a Kutatók Éjszakáján elhangzott előadás prezentációja is, most találtam!

http://www.nemzetikivalosag.hu/documents/17142/0/2.1+A+vil%C3%A1gh%C3%A1l%C3%B3%20rejtett+arcai.pdf/bd292713-17f3-4c92-80c6-291c6e42f082

Elérhető a 4. VLL konferencián tartandó előadásom absztraktja:

Images in the Network Age: Picturing Augmented Reality
Since the introduction of Virtual Reality and ubiquitous computing the use of
immersive Augmented Reality (AR) technologies has entered the scientific, educational,
media and cultural domains. Augmented reality (AR) is a live view of a physical, realworld
environment whose elements and details are augmented (or in some cases supplemented)
by computer-generated visual sensory input. The view of reality is modified
(or in some radical cased replaced) by images accessed through the network. The visible
result enhances or alters our perception of reality, as the augmentation is in real-time and
in semantic context with environmental elements.
The present paper aims at introducing AR as a phenomenon where the real-world
scenery is mixed with layers of virtual images. This talk investigates the significance of
user-generated content and raises the question: how much will the view of the future be
based both on augmented scenery generated by images uploaded to the network and the
user-computer interaction.

http://www.hunfi.hu/nyiri/VL_4/

Wikipédia az egyetemen?

Megjelent az újvidéki Magyar Szóban a Wikipédiával foglalkozó cikkem

Wikipédiára nem hivatkozunk! – hangzik el gyakran az egyetemi kurzusokon. Függetlenül sok egyetemi oktató ellenérzésétől, a Pew kutatóintézet felmérése szerint 2012-ben az egyetemisták nagy része már napi szinten használja a Wikipédiát ismeretszerzése. Joggal merül tehát fel a kérdés, hogy ez a fajta információszerzési mód vajon milyen előnyökkel, hátrányokkal, kockázatokkal jár?

Mivel a Wikipédia tartalmának mintegy 7%-a folyamatos vandalizmusnak van kitéve, mely szándékos törlést, az adatok meghamisítását és reklámok beépítését jelenti, ésszerűnek tűnik bizonyos oldalakat és fogalmakat védetté alakítani. A védelemnek több fajtája létezik. Bizonyos oldalakat csak tapasztalt, a szerkesztésben már bizonyított felhasználók módosíthatnak. A kevésbé védett oldalakon végrehajtott módosítások nem jelennek meg rögtön, hanem tapasztalt felhasználók jóváhagyására várnak.

Annak ellenére, hogy a közösség hozza létra a tartalmát, a Wikipédia szerkesztői között is létezik hierarchia, azonban felhasználók előléptetésének módja merőben különbözik a kiadói környezetben érvényestől. Az enciklopédia használatához nem szükséges bejelentkezni, sőt a nem védett oldalak is bejelentkezés nélkül szerkeszthetők. A rendszer ilyenkor csak az IP címet regisztrálja, ami az állandó IP címek esetében a felhasználót is azonosítja, míg a dinamikus IP címek esetében csupán a felhasználó földrajzi régióját határolja be.

Akik komolyabb szerkesztéseket szeretnének eszközölni, azoknak regisztrálniuk kell a Wikipédián. „Meglett” felhasználókká automatikusan azok válhatnak, akik legalább 4 napja regisztráltak és 10 szócikket szerkesztettek. Ez még csak egy mennyiségi szűrő, az általuk szerkesztett tartalmat ugyanis nem ellenőrzik. A magasabb szerkesztői szinteket kérésre lehet elérni. Az ellenőr vagy Reviewer szerepe például a még függőben lévő szerkesztések jóváhagyása, ha valaki azonban hivatalnak vagy „Bureaucrat” szeretne lenni, és ezzel adminisztrátorok kinevezési jogával is bírni, akkor a kérést már a hivatalnokok közössége vizsgálja meg. Az adminisztrátorok jogosultak törölni, védetté nyilvánítani vagy éppen blokkolni oldalakat. Annak bizonyságául, hogy a Wikipédia egy sajátos intézménnyé vált, mi sem szolgál jobban, mint hogy létrejött az ombudsman funkció is. Az ezt a szerepet betöltő felhasználók személyiségi jogaival kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. A szerkesztői szintek listája folyamatosan bővül és elérhető a (http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:User_access_levels) oldalon.

A védett oldalak közé tartoznak a történelmi személyiségről és vitatott jelenségekről szóló cikkek. Az óriási listán néhány, csak szűk érdeklődési körbe tartozó cikk mellett szerepel Abraham Lincoln, Martin Luther King, valamint az arab tavaszhoz kapcsolódó aktuális esemény, az egyiptomi polgárháború is. Számos esetben a felhasználók üzeneteket hagynak cikkeknél, jelezve, hogy azokon milyen változtatásokat kellene végrehajtani, ezek alapvetően módszertani kérdések, a pontos forrásmegjelölésre, egy semlegesebb leírásra, vagy ténybeli kétségekre vonatkoznak. Épp Tolkien Középföldével foglalkozó szócikknél jelenik meg a megjegyzés, miszerint „Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi.”

Nem kétséges, hogy a Wikipédia legfontosabb tulajdonságai a gyors információközlés és a már meglévő adatok, szócikkek összelinkelhetősége. Míg egy nyomtatott kiadvány esetében több évbe telik, amíg a legújabb, a tudományos közösség által már elfogadott eredmények megjelennek, ugyanez a Wikipédián néhány óra alatt lehetséges. Élénk vita és oldalszerkesztési láz tört ki például a 2006-ban a Plútó kapcsán (http://en.wikipedia.org/wiki/Pluto), amikor a bolygót átminősítették törpebolygóvá. A legmeglepőbb azonban talán épp azt volt, hogy az oldal szerkesztésében és a vitában épp a Nemzetközi Csillagászati Unió tagjai vettek részt, akik aznap szavazták meg a döntést. A Wikipédia így komoly tudományos, egyetemi viták helyszínévé vált.

Az egyetemi oktatásban részt vevő hallgatók már képzésük első félévében megtanulják, hogy milyen fontos és elengedhetetlen a tudományos források használata. Lehetetlen egyes kurzusokat úgy abszolválni, hogy egyéni kutatásukhoz ne használnának szakirodalmat. A Wikipédia szócikkei folyamatosan bővülnek szakirodalmi hivatkozásokkal, így, ha az online enciklopédiára nem is, de az ott szereplő hivatkozásokra már tudományos munkákat is építhetünk, feltéve, ha azokat el is tudjuk érni.

Mivel a Wikipédián megjelent a szócikkek rangsorolása is, így az olvasók ma már találkozhatnak kiemelt szócikkekkel is. Ezek közös jellemzője, hogy formailag szépen és átfogóan vannak megírva; tartalmuk pontos, megbízhatóak és amennyire csak lehet, állandóak; szemléletük és hangvételük semleges.

Ma már nem csupán a Wikipédia jelenik meg az egyetemen, de az egyetem is megjelenik a Wikipédián. Mind több kurzuson szerkesztenek a hallgatók szócikkeket, hogy ily módon járuljanak hozzá a tudás online terjedéséhez, és „adjanak vissza valamit” az internetes közösségnek. A szócikkek szerkesztése mellet a hallgatóimmal minden félévben elvégzünk egy kísérletet, szigorúan tudományos alapon, hogy a hallgatók ellenőrizhessék a Wikipédia szerkesztési mechanizmusának működését. Átírjuk Petőfi Sándor születési dátumát, illetve fiktív adalékokat fűzünk egy kistelepülés történetéhez. Az előbbi hibát jellemzően pár perc után kijavítják, míg az utóbbit csak hetek után veszik észre.