Megjelent az újvidéki Magyar Szóban a Wikipédiával foglalkozó cikkem
Wikipédiára nem hivatkozunk! – hangzik el gyakran az egyetemi kurzusokon. Függetlenül sok egyetemi oktató ellenérzésétől, a Pew kutatóintézet felmérése szerint 2012-ben az egyetemisták nagy része már napi szinten használja a Wikipédiát ismeretszerzése. Joggal merül tehát fel a kérdés, hogy ez a fajta információszerzési mód vajon milyen előnyökkel, hátrányokkal, kockázatokkal jár?
Mivel a Wikipédia tartalmának mintegy 7%-a folyamatos vandalizmusnak van kitéve, mely szándékos törlést, az adatok meghamisítását és reklámok beépítését jelenti, ésszerűnek tűnik bizonyos oldalakat és fogalmakat védetté alakítani. A védelemnek több fajtája létezik. Bizonyos oldalakat csak tapasztalt, a szerkesztésben már bizonyított felhasználók módosíthatnak. A kevésbé védett oldalakon végrehajtott módosítások nem jelennek meg rögtön, hanem tapasztalt felhasználók jóváhagyására várnak.
Annak ellenére, hogy a közösség hozza létra a tartalmát, a Wikipédia szerkesztői között is létezik hierarchia, azonban felhasználók előléptetésének módja merőben különbözik a kiadói környezetben érvényestől. Az enciklopédia használatához nem szükséges bejelentkezni, sőt a nem védett oldalak is bejelentkezés nélkül szerkeszthetők. A rendszer ilyenkor csak az IP címet regisztrálja, ami az állandó IP címek esetében a felhasználót is azonosítja, míg a dinamikus IP címek esetében csupán a felhasználó földrajzi régióját határolja be.
Akik komolyabb szerkesztéseket szeretnének eszközölni, azoknak regisztrálniuk kell a Wikipédián. „Meglett” felhasználókká automatikusan azok válhatnak, akik legalább 4 napja regisztráltak és 10 szócikket szerkesztettek. Ez még csak egy mennyiségi szűrő, az általuk szerkesztett tartalmat ugyanis nem ellenőrzik. A magasabb szerkesztői szinteket kérésre lehet elérni. Az ellenőr vagy Reviewer szerepe például a még függőben lévő szerkesztések jóváhagyása, ha valaki azonban hivatalnak vagy „Bureaucrat” szeretne lenni, és ezzel adminisztrátorok kinevezési jogával is bírni, akkor a kérést már a hivatalnokok közössége vizsgálja meg. Az adminisztrátorok jogosultak törölni, védetté nyilvánítani vagy éppen blokkolni oldalakat. Annak bizonyságául, hogy a Wikipédia egy sajátos intézménnyé vált, mi sem szolgál jobban, mint hogy létrejött az ombudsman funkció is. Az ezt a szerepet betöltő felhasználók személyiségi jogaival kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. A szerkesztői szintek listája folyamatosan bővül és elérhető a (http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:User_access_levels) oldalon.
A védett oldalak közé tartoznak a történelmi személyiségről és vitatott jelenségekről szóló cikkek. Az óriási listán néhány, csak szűk érdeklődési körbe tartozó cikk mellett szerepel Abraham Lincoln, Martin Luther King, valamint az arab tavaszhoz kapcsolódó aktuális esemény, az egyiptomi polgárháború is. Számos esetben a felhasználók üzeneteket hagynak cikkeknél, jelezve, hogy azokon milyen változtatásokat kellene végrehajtani, ezek alapvetően módszertani kérdések, a pontos forrásmegjelölésre, egy semlegesebb leírásra, vagy ténybeli kétségekre vonatkoznak. Épp Tolkien Középföldével foglalkozó szócikknél jelenik meg a megjegyzés, miszerint „Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi.”
Nem kétséges, hogy a Wikipédia legfontosabb tulajdonságai a gyors információközlés és a már meglévő adatok, szócikkek összelinkelhetősége. Míg egy nyomtatott kiadvány esetében több évbe telik, amíg a legújabb, a tudományos közösség által már elfogadott eredmények megjelennek, ugyanez a Wikipédián néhány óra alatt lehetséges. Élénk vita és oldalszerkesztési láz tört ki például a 2006-ban a Plútó kapcsán (http://en.wikipedia.org/wiki/Pluto), amikor a bolygót átminősítették törpebolygóvá. A legmeglepőbb azonban talán épp azt volt, hogy az oldal szerkesztésében és a vitában épp a Nemzetközi Csillagászati Unió tagjai vettek részt, akik aznap szavazták meg a döntést. A Wikipédia így komoly tudományos, egyetemi viták helyszínévé vált.
Az egyetemi oktatásban részt vevő hallgatók már képzésük első félévében megtanulják, hogy milyen fontos és elengedhetetlen a tudományos források használata. Lehetetlen egyes kurzusokat úgy abszolválni, hogy egyéni kutatásukhoz ne használnának szakirodalmat. A Wikipédia szócikkei folyamatosan bővülnek szakirodalmi hivatkozásokkal, így, ha az online enciklopédiára nem is, de az ott szereplő hivatkozásokra már tudományos munkákat is építhetünk, feltéve, ha azokat el is tudjuk érni.
Mivel a Wikipédián megjelent a szócikkek rangsorolása is, így az olvasók ma már találkozhatnak kiemelt szócikkekkel is. Ezek közös jellemzője, hogy formailag szépen és átfogóan vannak megírva; tartalmuk pontos, megbízhatóak és amennyire csak lehet, állandóak; szemléletük és hangvételük semleges.
Ma már nem csupán a Wikipédia jelenik meg az egyetemen, de az egyetem is megjelenik a Wikipédián. Mind több kurzuson szerkesztenek a hallgatók szócikkeket, hogy ily módon járuljanak hozzá a tudás online terjedéséhez, és „adjanak vissza valamit” az internetes közösségnek. A szócikkek szerkesztése mellet a hallgatóimmal minden félévben elvégzünk egy kísérletet, szigorúan tudományos alapon, hogy a hallgatók ellenőrizhessék a Wikipédia szerkesztési mechanizmusának működését. Átírjuk Petőfi Sándor születési dátumát, illetve fiktív adalékokat fűzünk egy kistelepülés történetéhez. Az előbbi hibát jellemzően pár perc után kijavítják, míg az utóbbit csak hetek után veszik észre.
