A szerkesztett és közösség által létrehozott tartalom szemben és együttállása

Arra, hogy az informatikát hatékonyan bevezessék a magyar oktatásba, már évtizedekkel ezelőtt történtek kísérletek, gyakran sikerrel. Mégis, mintha mindig elkülönült volna az a digitális írástudás, melyet a tanulók az órán sajátítottak el, és melyet a mindennapokban használtak. Amíg a szöveges fájlban történő HTML programozással például unalomba vagy őrületbe lehetett kergetni a tanulókat, addig ugyanazok örömmel szerkesztettek blogot. A gyakorlatban ugyanazt csinálták, mint a HTML programozás során, de a blogok automatizált varázslói megkímélték őket a programozás időigényes folyamatától, így a mondanivalójukra és a kapcsolatépítésre koncentrálhattak.

Számos szoftvert fejlesztettek ki kifejezetten oktatási célra. Az internetboom idején például a Sulinet programban ingyenes online felvételi előkészítő kurzusokat indítottunk, és kifejezetten ezzel a céllal hoztunk létre tartalmat heti frissítéssel. Ennél nagyobb szabású projekt volt a Mindentudás Egyeteme 2.0 mely jelentős multimédiás tartalommal megtámogatva mutatta be a tudomány számos területét a világhálón. A jelenben hasonló kezdeményezés a videotanar.hu oldal, mely az internetet használja az iskolai tudás megosztására, az iskolai tanulás támogatására.  Készítői szerint a kezdeményezés célja, hogy a magyar Nemzeti Alaptanterv általános iskolai felső tagozatos tananyagának egészét digitalizálja oktatóvideók formájában. A videók elkészítésébe önkéntesen jelentkező tanárokat von be, és ezzel közösségi tudássá teszi a legkiválóbb pedagógusok ismereteit, módszereit. Sokkal hatékonyabb és kevésbé költséges azonban a már meglévő szoftvereket és szolgáltatásokat használni a tanulásban, tanításban.

A közösségi média korában már nem csak oktatók, de maguk a hallgatók is létrehozhatnak tananyagokat, jegyzeteket, melyeket gyorsan átvesz az egyetemista közösség. Benedek András professzor szerint korunkban a vertikális tanulásból horizontális lesz. Ezen oktatási folyamat keretén belül a tartalom fogyasztóból tartartalom létrehozó válik. Ennek az elméleti környezetét a mai internetes szolgáltatások többségét jelentő közösségi média (Facebook, Twitter, YouTube, Wikipédia) biztosítja. A közösségi média a korábban szerkesztő központú rendszerrel szemben egy új tartalom előállítási módot biztosít. A hangsúly a közzétételről a megosztásra, a passzív jelenléttől a részvétel, hozzászólás, kommentelés felé tolódott. Közismert, hogy a szolgáltató blogok, wikik, közösségi oldalak esetében csupán keretet biztosít, és azt a felhasználók töltik meg tartalommal. Akkor is, ha a felhasználók többsége nem hoz létre tartalmat, nagyságrendekkel többen vállnak szerzővé, szereplővé, mint az újságok vagy a televízió korában. Ehhez nincs szükség jelentős tanult technikai ismeretekre. A közösségi média minimális kompetenciát és technikai hozzáértést vár el tőlünk, és a tartalomlétrehozásban egész nagy közösség vehet részt. Bárki számára lehetőség nyílt a médireprezentációra és az önreklámra a YouTube-on. Elmosódnak az én és ami, a tanár és a diák, az otthon, az iskola és a munkahely közti határok.